8.fejezet

Az SMS-t Cody küldte, hogy kész az egyik szám és a lassúba besegíthetnék. Nagyon örültem, ilyen hamar kész lett legalább az egyik, bár nem hiszem, hogy ez annyira fontos, hogy fél 11-kor kell ezt leírni. Na mindegy...
-Rossz hír?
-Tessék?- kérdeztem vissza. Nem értettem, hogy milyen rossz hír?
- Az üzenet. Rossz hír, hogy így elgondolkoztál.- magyarázta Harry.
- Ja, nem. Csak holnap be kell mennem dolgozni. Úgyhogy szerintem én mennék is.- mosolyogtam rá.
- Rendben. Gyere, haza viszlek.-

Az ajtóm előtt megálltunk.
- Köszönöm ezt az estét. Nagyon jól éreztem magam.- néztem a gyönyörű smaragd zöld szemeibe.
- Én köszönöm. Van kedved holnap is találkozni?-
- Remekül hangzik, de nem tudom, hogy holnap mikor végzek.-
- Nem baj, ha végzel hívj fel és érted megyek.- ajánlotta fel.
- Rendben, szia.- köszöntem el miközben egy puszit nyomtam arcára.
- Szia.- az ajtón keresztül láttam, hogy megvárta míg beérek, majd csak ez után indult el a kocsija felé. Néztem míg a sötétség teljesen eltüntette a kocsiját előlem. Felmentem a szobámba, letusoltam és bebújtam az én pihe puha ágyikómba és vártam a holnapot, hogy újra találkozhassak Harryvel. Alig találkoztam vele kétszer, mégis belopta magát a szívembe. A vacsoránál is nagyon jól elbeszélgetünk. Én nagyon élveztem,  valaki ennyit tett csak azért, hogy lenyűgözzön. Engem. Ez olyan furcsa még nekem. Eddig még egy bókot sem nagyon kaptam senkitől, nem, hogy még ez. Félre ne értsetek nem azért mert ronda vagyok vagy hasonlok. Egyszerűen én mindig is az a vissza húzódós típus voltam, nehezen nyíltam meg másoknak, mégis azt érzem, hogy Harryben megbízhatok. Remélem nem fogok csalódni... Gondolataimat a telefonom zavarta meg, mert érkezett egy SMS-em.

„Jó éjszakát, álmodj szépeket. Én egy angyallal fogok álmodni :)  HarryXx”

Az üzenete megmosolyogtatott, de már nem volt erőm vissza írni. Az álmok világa magával ragadott.



-Jó reggelt.- köszönt Cody mikor megérkeztem. -Bocsi, hogy tegnap olyan későn küldtem az üzenetet. Csak akkor lettem kész és gondoltam megüzenem.-mosolygót rám aranyosan.
-Neked is. Nem haragszom. Már nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit alkottál.- ülök le vele szemben.
-Jó ezt figyeld, szerintem rád illik.-mondta, majd belekezdett. Nagyon tetszett pörgős, bulizós.
https://www.youtube.com/watch?v=n-D1EB74Ckg
-Na, hogy tetszett?- kérdezte mikor befejezte.
-Nagyon jó, nagyon tetszik.-
-Annak örülök. Akkor itt is van a szöveg.- adott át egy lapot rajta a dalszöveggel.- És mit gondoltál miről szóljon a lassú?
- Hát mostanában csak a szüleim miatt vagyok szomorú, úgyhogy szerintem valami hasonló témájú legyen.-
- Rendben ez jó ötlet. És mit szólnál ha most betanulnád a szöveget és még ma felvennék. Utána meg felteszünk az internetre, hogy minél hamarabb megismerjenek.- mondta el ötletét Cody.
- Hát jól hangzik, de félek.- válom be, mert tényleg félek. Magam se tudom, hogy mitől. Egyszerűen csak félek. Nekem ez az egész új és furcsa.
- Ez érthető... és mit szólnál ha...- szólalt meg hirtelen és a mutató ujját felemelte, mintha egy zseniális ötlete támadt volna.
- Mire mit szólnék? - kérdezem, de szerintem meg se hallotta úgy rohant ki a szobából és ahogy láttam Johoz rontott be. Én csak lefagyva ültem még mindig ugyan ott, nem értem Cody hirtelen kitörését, de szerintem nem kell sokat várnom és meg tudom. És igazam is lett. 5 perc múlva Cody szólt, hogy én is menjek be. Mikor beértem leültem és vártam, hogy most mi fog történni.
- Nos, Cody mondta, hogy még félsz ettől az egész hírneves dologtól amit természetesen megértünk. Nem ehhez vagy szokva. És az az ötletünk támadt ami neked is jó és a hírnevednek is.- kezdett bele Jo.- Szóval annyi lenne, hogy felvesszük a számokat, minél többet. És fel is rakjuk az internetre, de itt jön egy kis csavarás. Nem írjuk ki a neved hanem mondjuk csak a monogramod vagy valami hasonlott, és te sem fogsz látszani a felvételeken. Így majd remélhetőleg érdeklődni kezdenek, hogy ki is vagy, és majd rólad beszélnek folyamatosan. Ezzel híresebb lehetsz, és majd mondjuk a gálán meg felfedjük a kiléted, így lesz időd neked is, hogy megszokd ezt az új helyzetet. Na mit szólsz?- fejezte be Jo a beszédét.
- Ez egy nagyszerű ötlet, de miből gondolod, hogy az emberek majd felfigyelnek rám!? Annyi videó van fent az interneten, hogy engem észre se fognak venni.- vetettem fel az egyetlen olyan dolgot ami ebben az egészben hátráltat.
- Igen, de ha egy híresség közzéteszi és ír hozzá néhány jó szót akkor már felfognak figyelni rád.-
-És ki az aki közzétenné a videóimat?-
-Mindjárt megérkezik és megtudod. Neki már mondtam telefonon és beleegyezett csak megakar ismerni.-mondta mikor nyitódni kezdett az ajtó. Hátra fordultam, hogy megnézem ki az. Az ajtóban nem állt más mint...


Hát mégmindig nem kaptam komit... enyire nem tetszik?

7. fejezet

-Szia. Gyönyörű vagy!- mosolygott féloldalasan.
- Hello. Köszönöm.- hajtottam le a fejem, mert kezdtem pirosodni.
- Indulhatunk?- kérdezte.
-Persze.- mosolyogtam rá és gyorsan bezártam az ajtót. Elindultunk az autója felé, ahol udvariasan kinyitotta nekem az ajtót. Gyorsan ő is beült a vezető ülésbe és elindultunk.
- Még mindig nem tudhatom, hogy hova megyünk?- törtem meg a csendet.
- Nem.- válaszolt egyszerűen.
- És ha tippelek?- húztam fel az egyik szemöldököm.
- Tippelhetsz.-
- Mondjuk, moziba megyünk? - kérdeztem mire semlegesen rázta a fejét. -Jó, akkor esetleg egy éterembe?- próbálkoztam újra. De hasonló választ kaptam mint előbb. Mire úgy csináltam mintha bedurcáskodtam volna és a tájat kezdtem el kémlelni. Körülbelül 5 perc múlva a kocsi lassítani kezdett majd végül megállt egy nagy fehér ház előtt.

- Megérkeztünk.- mondta mikor ismét kinyitotta nekem az ajtót. Majd bevezetett a házba.
- A házadba hoztál?- csodálkoztam el, hiszen általában a randi mindig egy étteremben vagy mondjuk egy parkban szokott lenni.
- Igen, de gyere.- fogta meg a kezem és maga után kezdett húzni. Mikor beértünk a konyhába a szám is tátva maradt.

Gyönyörűen meg volt terítve, csak a gyertya fénye világította meg a helységet és a padlón rózsa szirmok voltak elszórva.  Harry kihúzta a székem majd mikor leültem be is tolta. Velem szemben helyet  foglalt.

- Remélem tetszik. - mosolygót rám félénken. Olyan aranyos volt így a gödröcskék kirajzolódtak arcán.
- Ez az egész...- hirtelen nem tudtam mi a megfelelő szó, semmi nem fejezi ki, hogy mennyire tetszik, hogy valaki ennyit tett értem mikor még nem is ismer annyira. - mesés.- fejeztem be a mondatom, mire Harry még nagyobb mosolyra húzta a száját.
- Remélem az ételről is ez lesz a véleményed, én főztem.- húzta ki magát büszkén mire felnevettem. -Szereted a lasagnet?-
- Az a kedvencem.- válaszoltam őszintén hisz imádom. Anya is sokszor készített nekem.
- Nekem is, úgy látszik hasonló az ízlésünk.- kacsintott rám.  Leszedte az ezüst fedelet a tányérok felől. Nagyon jól néz ki, és az illata is étvágy gerjesztő.
- És mesélj magadról. - nézzet rám Harry.
- Ne csak ezt ne, utálom mikor valaki ezt mondja sosem tudom, hogy ilyenkor mit mondjak. Inkább kérdezz és én válaszolok.-
- Oké, akkor honnan költöztél ide?-
- Magyarországról.-
-És miért költöztél ide?- ezen a kérdésen elgondolkoztam, hogy mit válaszoljak hisz nem mondhatom el, hogy a munkám miatt, mert akkor megkérdezi, hogy mit dolgozok és az valamiért titok.
- Mert mindig is ez volt az álom városom. Lehet, hogy sokat esik az eső, de valahogy mindig is vonzott ez a város.- válaszolok neki. És nem is hazudtam neki, hisz amit mondtam igaz mindig is ide akartam költözni kiskorom óta. - És te? Mindig is Londonban éltél?- kérdeztem vissza ne csak engem fagason.
- Hát Holmes Chapelben  születem, és körülbelül 3 éve költöztem ide. És mit dolgozol? Vagy van már munkád?- kérdezett rá arra amitől a legjobban féltem, mert utálok hazudni.
- Van már munkám és hát modellkedek, de szeretek énekelni meg táncolni is.- válaszolok nagy nehezen. Bár most sem hazudtam...
- Sejthetem volna, hogy modellkedsz hisz gyönyörű vagy, de hogy énekelsz is? Egyszer énekelned kell nekem.- mondta komolyan. Mire csak egyszerűen bólintottam. - És mit táncolsz?-
- Hip-hop ha akarod meg tudom mutatni. Van videó a telefonomon.- mutatok a telefonomra, mire hevesen kezd bólogatni. Gyorsan megkerestem rajta az egyik videót majd oda adtam neki.
- Ez nagyon jó, kész profi vagy.- adta vissza a telefonom.

- Köszönöm. És te mit dolgozol?- kérdeztem vissza.
- Őőő.. hát... behozom a desszertet.- állt fel sietve és kiviharzott a étkezőből. Okéééé, ez nagyon furcsa volt, és nagyon feltűnő, hogy nem akarta elmondani. Az ő ügye és ha nem akarja elmondani akkor nem mondja. Nem rám tartozik. Bár egy kicsit kíváncsi lettem....
- Itt is vagyok.- jött be és tette le elém a desszertet.

- Nagyon jól néz ki. Ezt is te csináltad egyedül?-
- Na jó, nem egészen kaptam egy kis segítséget.- vallotta be lehajtott fejel amin elmosolyogtam. A desszertet is jó hangulatban fogyasztottuk el. És észre se vettem, hogy már fél 11 van. Míg nem kaptam egy üzenetet.



És itt a következö rész. Bár komikat még mindig nem kaptam. Remélem tetszik, komiban le is írhatnátok. ;)

6. fejezet

Miután gyorsan letusoltam és fel vetem egy laza táncos szerelést, máris csöngetek.

Felkaptam a táskám amiben már benne voltak a cuccaim, és rohantam kifele Bettyhez.
- Szia csajszi, izgulsz már? - üdvözölt egy nagy ölelés kíséretében.
- Szia, már nagyon. - válaszoltam és elindultunk.
- Az jó, három edző van, ők nagyon profik, látszik, hogy ez az életük. És ha jól emlékszem akkor pont ma veszünk egy új choreography és ilyenkor azokkal akiknek megy felszoktuk venni és felrakjuk internetre.-
- Kösz most még jobban izgulok.-
- Na, ne izgulj nem fognak megenni.-  nevette el magát a saját viccén. Körülbelül 15 perc alatt meg is érkeztünk a tánc teremhez. Mivel én már az edzős ruhámban jöttem, nem kellett átöltöznöm. Bementem a terembe ahol már legalább 30-an voltak és még jönnek. Hát nem leszünk kevesen az is biztos.
- Jól van emberek kezdjünk, most egy újat veszünk és a végén meg fel is vesszük azokkal akiknek jól megy, úgyhogy mindenki szedje össze magát. - mondta az egyik edző majd elkezdte mutatni a lépéseket.

- Jó még egyszer és utána kiválasztjuk a legjobbakat. Szóval egy két egy két há...- kiáltotta át a zenét valamelyik edző mire mindenki teljes erőbedobással kezdett táncolni már vagy 2 órája. Maga a tánc először nehéznek tűnt, de mivel én mindig is hamar megjegyeztem a lépéseket hamar belejöttem. - Oké, oké nem kínozlak tovább benneteket. Két embert láttam aki nagyon jól táncolt ezen az órán. Ti ketten. - mutatott Bettyre és rám(??). - Mindenki üljön le a tükör elé. Először mi hárman táncoljuk el majd ti ketten. Oké???
-  Aham – bólogattam. Mi is félre álltunk és élkezdődőt a zene nagyon jól nyomták és egyáltalán nem látszott rajtuk, hogy már 2 órája folyamatosan táncolnak. Lassan végeztek és mi jöttünk. Á, nagyon izgulok biztos, hogy el fogom rontani a lépéseket. Be álltunk középre én egy kicsit előrébb jöttem nehogy meg üssük egymást. Mikor megszólalt a zene kikapcsoltam mindent és csak a ritmusra figyeltem. Mire észbe kaptam már vége is volt. Megnéztük a végeredményt.

                                                    ((Mindenki néze meg VÉGIG!!!))
- Aszta de jó lett.- ámuldozik mellettem Betty. -Ugye ide fogsz járni?- néz rám nagy boci szemel.                  -Persze nagyon megtetszett ez a csoport.-
-Annak mi is örülünk, hogy lesz egy ilyen tehetséges táncosunk.- szólt valaki hátulról.- Egyébként Zac vagyok az egyik edző. A másik kettő pedig Nick és Keni.- mutat a másik két tárásra. -Minden nap vannak edzések 5 órától 7 óráig. Nem szeretjük ha valaki nem jön el valamelyik edzésre, mert rendszeresen járunk nagyobb fellépésekre és versenyekre. Szoktunk néha tartani közös iszogatásokat vagy valami programokat, hogy összeszokjon a csapat.- mondta el Zac a fontosnak tartott infókat.
- Jó rendben, jól hangzik. Akkor holnap jövök, de most rohanok mert találkozom van. Sziasztok.- köszöntem el és már rohantam is haza, hisz én ma este találkozok Harryvel. Negyed óra alatt haza is értem, újra letusoltam majd valami elviselhető göncöt rángattam magamra.

Mire elkészültem már csengetek is. Lerohantam a lépcsőn és ajtót nyitottam, ahol Harry várakozott.







Sziasztok! Szomorú vagyok, mert még nem érkeztek kommentek. Eldöntöttem, hogy amig nem érkeznek komik ilyen rövid részek lesznek. Azért remélem tetszik ez a rész.:)