5.fejezet

-Oké-oké na a munka nem lenne más minthogy egy díjátadón kell átadnod az egyik kategória díját és mivel megemlítettem, hogy gyönyörű hangod van, így belementek, hogy felléphetsz.- kitágult szemekkel néztem a menedzsmentemet aki most biztos, hogy szórakozik velem. Esetleg április 1-je lenne? Én nem hinném. Akkor meg? Lehet, hogy nem is szórakozik velem? - De, persze meg is akarnak majd hallgatni.- tette még hozzá, de én még mindig nem tudtam megszólalni. -Szóval, elvállalod?-

-P..persze.- dadogtam, egyszerűen képtelen voltam megemészteni a hallottakat. Én? Egy híres díjátadón? 

-Rendben, amíg megemészted menjünk át a hangterembe, ott vár egy dal író aki ír neked egy dalt, amit majd a gálán fogsz elénekelni. Addig van egy hónap, azalatt megkel tanulnod a szöveged, mert egy ilyen rendezvényen nem az van, hogy csak úgy oda állsz és mondasz valamit. Kapsz egy szöveget amit bekel tanulnod úgy, hogy bármi történjen is tudjad. És természetesen be kell gyakorolnod a dalt. És mind erre van egy kerek hónapunk.- foglalta össze miközben a hangteremhez tartottunk. 

Bementünk ahol egy fiatal srác és hangszerek voltak. 

-Cody ő itt Alexa, Alexa ő itt Cody aki segít neked összehozni egy számot. Ismerkedjetek meg és hasonlók és mikor kész vagytok gyere vissza hozzám és még beszélünk.- szólt vissza az ajtóból majd kiment.

-Szia-

-Szia, szóval milyen számot szeretnél? Gyors, lassú, szerelmes, megcsalós...- sorolt fel minél több dolgot. 

-ŐŐŐŐ... szerintem legyen vagy valami pörgős és fülbemászós, vagy egy szomorú szerelmes dal.-mondtam kis gondolkodás után.

-Rendben, csináljuk meg mind a kettőt és amelyik majd jobban tetszik azt adod elő, oké?- kérdezte, mire én csak bólogatni kezdtem. -Én úgy gondolom, hogy a pörgős számhoz használjunk fel minél több hangszert itt gondolok dob gitár és hasonlok, de a szomorúnál meg mondjuk csak zongorát. Úgy jó lenne?- tudakolta, mire én ismét csak bólogatni kezdtem. -Mindig ennyire csöndes vagy?- kérdezte egy félmosoly kíséretében.

-Nem, csak még meg kell emésztenem ezt az egészet.-válaszoltam.

-Oké, szerintem vissza mehetsz Johoz ha megírtam a számokat szólok és majd megtanulod. Addig is szia.-

-Rendben, hello.- intetem egyet, majd vissza sétáltam Jo irodájához. Kopogtam egy-kettőt az ajtaján, majd rögtön be is nyitottam.

-Itt  vagyok.- szólaltam meg.

-Áááá nagyszerű, épp most lett kész a szerződés, úgyhogy akár most rögtön alá is írhatod.- mutatott egy papír köteg felé. Gyorsan aláfirkantottam a szerződést, vagy száz helyen. A végére már fájt a kezem.

-Oké, ezzel is meg volnánk itt a szöveged amit be kell tanulnod.- adott át néhány papírt. -Ja, és holnap is be kéne jönnöd egy fotózásra. Nem fog sokáig tartani, körülbelül akkora gyere mint ma és ne sminkeld ki magad majd itt fognak és ruhát is adni fognak.

- Jó, akkor majd holnap, hello.- köszöntem el majd haza indultam.

Végre kedd van ami azt jelenti, hogy ma megyek egy fotózásra, Bettyvel táncra és Harryvel randira. Hát úgy látszik, hogy nem lesz egy szabad percem se. Most éppen a fotózásra tartok ahova mindjárt meg is érkezek.

Bent sok ember rohan össze-vissza, állítják  be a fényeket, viszik a ruhákat az öltözőbe … 

- Szia biztos te vagy Alexa, gyere velem elkísérlek az öltöződbe.- termet előttem hirtelen egy nő. Elráncigált egy öltözőbe ahol a sminkes kisminkelt és stylist felöltöztetett. Mikor kész lettem mindennel kezdetét vette a fotózásnak. Amin nagyon jól éreztem magam  és szerintem nagyon szép képek készültek.

Mikor végeztünk rohantam haza hisz Betty egy óra múlva itt lesz és megyünk táncra, amit már nagyon várok.

Nagyon sajnálom, hogy ennyit késtem csak nagyon zürös volt a hétvégém, és sajnálom, hogy ilyen rövid lett ez is de majd probálok hoszabakat írni. Nagyon őrülnék ha valaki komizna, hogy mit gondol a történetről. 

4. fejezet

Bettyvel az egész estét végig hülyéskedtük. Sok mindent megtudtam róla, és a barátomnak mondhatom. Megbeszéltük, hogy kedden elmegyek vele edzésre és majd meglátjuk, hogy mi lesz. Délután miután Betty elment, összepakoltam a tegnap este okozott kupit.
Fáradtan dőltem le a kanapéra mikor végeztem a rendrakással. Villám csapásként ért a felismerés mikor megláttam a telefonomat, hogy nekem tegnap este Harryvel kellett volna találkozzak. Hogy lehetek ilyen hülye, hogy felejthetem el a találkozót? Most biztos nagyon mérges rám, hogy felültetem. Helyre kell hoznom. Gondolkodás nélkül kaptam fel a telefont és pötyögni kezdtem az üzenetet.
„Nagyon sajnálom, hogy nem válaszoltam az üzenetedre. Most biztos nagyon haragszol rám. :(”
És már el is küldtem az üzenetet,egy-két perc múlva érkezik is a válasza.
„Nem haragszok, ha eljössz velem kedden valahova.”
„Rendben, de hova?”
„Az titok ;) ”
„De tudnom kell, másképp nem tudom, hogy öltözzek fel.”
„Szépen öltözz föl.”
„Köszi sokat segítettél.”
„Mindegy mit veszel fel minden hogy szép vagy.”
„Ez most bók akart lenni? Úgy érzem sehogy sem fogod elmondani akárhogy küzdök úgyhogy inkább elmegyek aludni, holnap mennem kell a munkahelyemre.”
„Jól érzed;). Mit dolgozol?”
„Titok;) Jó éjszakát.”
„ Jó éjszakát.”
Meg könnyebbülten tettem le a telefont, hogy mégsem haragszik rám annyira. Viszont keddi találkozó miatt  nagyon izgulok, azt sem tudom hova megyünk.
Egy nagy ásítás kíséretében keltem fel a kanapéról és indultam meg a szobám felé, hogy nyugovóra térjek.
~~
Reggel izgatottan keltem ki ágyamból, ma megyek az első munkanapomra. Egész héten majd megölt a kíváncsiság, hogy Jo milyen  munkát talált nekem. Vajon talált egy híres fotóst aki képeket készítene rólam, vagy egy híres énekest aki duetozna velem? Már több száz elmélet végig futott a gondolataimban, de egyiket se tartottam elég valószínűnek. Gyorsan elkezdtem készülődni, hogy minél hamarabb útnak indulhassak. Egy csinos, lenge ruha mellet döntöttem,  hét ágra sütött a nap mint eddig ebben a három napban.

Sietve megreggeliztem és máris hívtam egy taxist aki eltudd vinni az ügynökségre. Lassan el kéne gondolkodnom egy kocsi vásárlásban, mert a jogsim megvan  már csak egy autó kell hozzá. Még a héten elmegyek egy autókereskedésbe. Döntöttem el, majd mikor az taxi megérkezett bezártam az ajtót és futva tetem meg azt a kis távolságot ami a bejárat és a taxi között volt. Lehadartam a célállomást és, hogy siessen, már is száguldoztunk. Lehet, hogy gyerekes vagyok ezzel a kíváncsisággal, de ha egyszer ilyen vagyok nincs mit tenni. Negyed óra alatt megérkeztem, gyorsan kifizetem és minden nyugalmamat és nőiességemet összeszedve tipegtem be az ügynökségre a 10 cm magassarkúmban. A recepcióhoz vettem az utam, ahol egy fiatal lány volt.
- Hello, Jo Walkert keresem, Alexa  Woodsen vagyok!- szóltam kedvesen a recepciós lányhoz. Aki elkezdett egy papírt nézni.
- Igen, meg van, már vár. Az emeleten a folyosó végén van az irodája.- igazított útba. Megköszöntem és elindultam a lift felé. Szerencsére nem tévedtem el és hamar megtaláltam az irodáját. Kifújtam egy nagy adag levegőt majd bekopogtam. Egy „szabad” után határozottan kinyitottam az ajtót és beljebb lépkedtem.
- Szia! Gyere, ülj le.- mutatott a székre ami az író asztala előtt volt.- Na, hogy tetszik a ház?-kérdezte egy hatalmas mosoly kíséretében.
- Köszi, gyönyörű, nagyon tetszik.- mondtam miközben helyet foglaltam. -De engem az érdekel milyen munkát találtál ilyen hamar?- húztam fel a szemöldököm.
-De kíváncsi vagy, egy nagyon jó munkát találtam, ami által hamar híres lehetsz. De előre elmondom, hogyha elfogadod a munkát akkor titokban kell tartanod.- nézet rám komoly tekintettel.
-Oké, de mond már. -sürgettem, amin nevetni kezdett.
-Oké-oké na a munka nem lenne más minthogy egy....

3. fejezet

Az üzenet nagyon megdöbbentet, és sok kérdést vettet fel. Honnan tudta a telefon számom? Én nem emlékszem, hogy megadtam volna neki. És most randira hívott? Ne nevesetek ki de én még sosem voltam randin, sőt még barátom se volt. Hogy miért nem volt barátom még? Egyszerűen az igazira várok meg eddig anyám se engedte. El tudjátok képzelni, hogy egyfolytában azt hallgattam, hogy míg nem lesz egy diploma a kezedben nem pasizhatsz, mert tönkre teszik az életed. Nem járhattam discoba, ahányszor ott aludtam barátnőmnél másnap megnézte az őszes disco képeit nem-e mentem el. Nevetséges ügye? Mégis igaz. De térjünk vissza az üzenethez. Mit válaszoljak neki? Elmenjek életem első randijára? De ha nem is randi? Csak egyszerűen találkozni akar velem? El kéne mennem, mert Jon kívül nem ismerek itt senkit és kellenének a barátok. De ha mégis randinak gondolja? Olyan furcsa volt mikor megismertem. Már nem tudok semmit inkább lefekszek aludni.

A telefonomat letettem az éjjeli asztalomra és bedőltem az ágyamba. És vártam mikor ragad ki az álmok világa a valóságból.

~~

Reggel a telefonom ébresztőjére keltem. Nyűgösen keltem ki az ágyamból, majd lecammogtam a konyhába hátha Jo bevásárolt nekem kaját is, de szomorúan észleltem, hogy a konyha kong az ürességtől. Vissza mentem a szobámba felöltözni, gondoltam az új ruháim közül választok mára valami szépet ami megfelel a bevásárláshoz.

Mikor kész lettem, összeszedtem a telefonom és a pénztárcám és útnak indultam. Megláttam a sarkon  egy Starbucksot. Úgy döntöttem be menyek ide reggelizni, ne korgó hasal vásároljak.
- Hello, mit adhatok?- kérdezi a pultos csaj mű mosollyal.
- Szia egy jegeskávét és egy csokis muffint szeretnék.-
- 10 font lesz.- Oda adtam a pénzt és elvetem a kávémat és muffionomat. Majd szétnéztem hol tudok le ülni. Nagyon sokan voltak, így már csak egy szabad asztal volt. Gyorsan le ültem oda  és elkezdtem majszolni a reggelim miközben az ablakon bámutam kifele.
- Hello nem baj ha leülök hozzád?- kérdezte egy kb. velem egy idős lány.
- Dehogy, nyugodtan ülj le.- mosolyogtam rá, majd beleittam a kávémba.
-Még nem láttalak erre fele, most költöztél ide?
-Igen tegnap érkeztem, és te régóta laksz itt, hogy tudod ki lakik erre fele?-
- Én már itt születem és nagyon sok mindenkit ismerek, úgyhogy feltűnik egy új ember.- kacsintót rám. -Egyébként Betty vagyok.-
- Alexa. Ha itt laksz nem tudod merre van egy bevásárló központ mert otthon üres a konyhám.- kértem segítséget tőle, vagy különben egész nap bolyongtam volna össze vissza.
- De tudok, ha gondolod el kísérhetlek, úgysincs semmit dolgom.-
- Azt megköszönném, legalább addig se leszek egyedül.-
- Nem ismersz erre senkit?-
- Nem.- szomorodtam el, sosem volt olyan, hogy egyedül vagyok, vagy hogy nem ismerek senkit körülöttem.
- Hát most már van egy barátod, úgyhogy mesélhetnél magadról.-
- Hát nem is tudom mit mondhatnék. 18 vagyok most költöztem ide egyedül. Van két testvérem szeretek táncolni...-
- Mit táncolsz? -vágott bele a mondatomba.
- Minden félét táncoltam már de a Hip-Hop-nál maradtam és azt táncolom több mint 7 éve.- gondoltam vissza mikor először kezdtem el ezt a fajta táncot.
-Én is azt táncolok.- kezdett el boldogan ugrálni. - Van egy nagyon jó csapat erre fele folyamatosan mennek versenyre. Én is oda járok, eljöhetnél egy edzésre.-nézet rám kölyök kutya szemekkel. Olyan furcsa sosem barátkoztam gyorsan de olyan mintha Bettyt már évek óta ismerném.
-Rendben majd még megbeszéljük.-
-Ezaz. Ja egyébként megérkeztünk. Mit szeretnél venni.?- mutatót egy nagy szupermarketra.
-Hát igazából mindent.- nevetem el magam.
-Akkor hozunk bevásárló kocsit.- mondta mire elszaladt egy kocsiért majd oda tolta hozzám, és egyszerűen bele ült. Nagy szemekkel néztem hisz általában a kisbabákat szokták beleültetni a kocsikba. -Én így szoktam vásárolni.- nevetett arckifejezésemen.
-Okééééé.- húztam el az „e” betűt majd elkezdtem befele tolni a kocsit.

Sok mindent vettünk a végén Bettynek kikellet szállnia  a kocsiból, hogy beleférjen minden. Persze ekkor be durcáskodott, de vettünk egy csomó csokit meg gumicukrot és mondtam neki hogy jöjjön át és aludjon nálam, hogy jobban megismerkedjünk. Természetesem beleegyezett és így boldogan körülbelül 10 bevásárló szatyorral hagytuk el a boltot. Elmondtam Bettynek a címet és, hogy várom estére. Majd haza sétáltam és kipakoltam mindent és elraktam mindent a helyére. És vártam, hogy Betty megérkezzen miközben Harryről meg teljesen elfeledkeztem.