Follow Your Dream

11.fejezet

Arra keltem fel, hogy valaki a hajamat simogatja. Lassan nyitottam ki a szemem, és mikor megláttam, hogy Harry arca az enyémtől körülbelül 2cm-re van, kicsit megdöbbentem. Főleg mikor észrevettem, hogy a mellkasán fekszek, és az ő keze meg a derekamon van. Úgy nézhetünk ki, mint egy szerelmes pár. Mikor belenéztem a gyönyörű zöld szemeibe, elvesztem... olyan, mint egy vákum, beszippant és nem engedi el a tekintetedet. Miután felfogtam, hogy tényleg rajta fekszek, gyors felültem, de a keze még mindig a derekamon volt.
- Sajnálom, hogy ha miattam nem tudtál aludni, és ha kilapítottalak. -hajtottam le a fejem szégyenemben.
- Ne sajnálj semmit, nagyon jól aludtam, talán még sosem aludtam ilyen jól, és dehogy lapítottál ki, olyan könnyű voltál, hogy kételkedtem, hogy tényleg rajtam fekszel. Gyere vissza olyan jó volt így feküdni.- húzott vissza mellkasára. Ezen felkellet kuncognom, nagyon aranyos volt ahogy mondta reggeli dörmögős hangján, és a komás arcával. Szerintem még legalább egy órát feküdtünk eben a pózban, mikor elkezdett korogni a hasa. Amin felnevettem.
- Menjünk le reggelizni, te is és én is éhesek vagyunk.- emelkedtem fel mellkasáról annyira hogy az arcunk egy vonalban legyen.
- Jó, győztél.- adta meg magát. - És mit szeretnél ma csinálni? Lehet itt napozni, fürdeni, körülnézni a környéken... Mihez lenne kedved?- kérdezte mikor már leértünk a konyhába.
- Hüm, nem tudom mindegyik jól hangzik, te melyiket ajánlód?-
- Szerintem, menjünk le a partra napozni és fürdeni.-
- Benne vagyok. És mit reggelizünk?-
- Hát mondjuk lehetne gofri, vagy gofri, vagy esetleg gofri.- csinált úgy, mint aki nagyban gondolkozik, miközben az állát simogatja.
- Akkor csinálok gofrit.-
- Gondolat olvasó vagy, honnan tudtad, hogy azt szeretnék enni?- viccelődött. Hát ez a srác... egyszerűen imádom.
- Tippeltem.- szálltam be a játékba, és rá kacsintottam. - De te is nyugodtam segíthetsz, ha már múltkor kiderült milyen jó szakács vagy.- mutattam rá.
- Jó rendben, de figyelmeztetlek, hogy életveszélyes engem a konyhába engedni.- mondta teljesen komolyan.
- Miért, netán felgyújtod a konyhát?-
- Hát majdnem, de ha akarod mutatok egy videót és megérted.-
- Oké, muti.- fordultam vele szembe, mert eddig a tojás és a tejet kerestem.-

-Te jó ég. Tényleg lefizettél 2 ismerősödet és a nővéredet, hogy kóstolja meg amit főztél?-nevetem fel. -Bár én még úgysem ettem volna meg azt a valamit.- gondoltam vissza, hogy milyen ételt készített.
- Na, nem volt olyan rossz.- tette keresztbe a kezét és mérges fejet vágott.
-Elhiszem, csak nekem ne csinálj olyat, ha megkérhetlek. Elkezdhetnénk a gofrit csinálni, mert sosem lesz kész. Úgyhogy ne durcáz itt nekem.- csaptam válom.
-Áú.- jajdult fel, persze csak úgy csinált mintha fájna neki, hisz szerintem nem is érezete, hogy hozzá értem.
-Nem vagy jó színész.-
-De próbálkozni szabad.- na mit mondtam, bár színésznek tényleg nem lenne jó.
Végre elkezdtük elkészíteni a gofrit, bár az sem ment simán... inkább nem részletezem hányszor öntötte ki a tojást vagy a tejet...
Miután megreggeliztünk felmentünk és átöltöztünk fürdőruhába majd lementünk a partra.

Én leterítettem egy plédet és kifeküdtem napozni, miközben Harryt figyeltem aki berohan a vízbe és lemerül, hogy ne fázzon.
- Nem jössz be, nem is olyan hideg a víz.-kérdezte, mikor feljött a víz alól.
- Majd később bemegyek.- kiáltottam. Hanyatt feküdtem és élveztem a napsugarak kényeztetését. Ami hamar el is múlt. Kinyitottam a szemem és Harry magas alakját véltem felfedezni, ahogy előttem áll. Éppen a háta mögött volt a nap így úgy nézett ki mint egy angyal. -Miben segíthetek?- kérdeztem tőle.
- Semmiben.- mondta nyugodtan, majd felkapott és a víz felé kezdett futni... velem.
- Ne, Harry tegyél le, kérlek.- könyörögtem neki. Nem nagyon akartam mostanában bemenni a vízbe, és ezt szerintem ő is észre vette.
Befutott a vízbe és mikor úgy gondolta, hogy elég mélyen vagyunk egyszerűen eldobott. Nagyon rosszul esett a meleg bőrömnek a hideg víz. Mivel ezt tette velem, én is megviccelem. Kinyitottam a szemem a víz alatt és elkezdtem keresni a sziklát amit még a partról láttam, hogy valahol itt van. Mikor megláttam gyorsan oda úsztam és feljöttem a felszínre. A szikla mögül kilesve Harryt kerestem, aki viszont össze vissza forgolódott engem keresve. Mivel jó szemem van így láttam arcát amin a rémületet lehetett leolvasni. De hát kölcsön kenyér vissza jár. Ki úsztam a partra, persze úgy, hogy Harry ne vegyen észre, megtörülköztem és még egy ideig néztem ahogy még mindig engem keres. Gonosz vagyok? Talán egy kicsit. Mikor már meguntam elkiáltottam magam.
- Engem keresel?- rögtön felém fordult és kifelé kezdett jönni a vízből.
- De... ezt …. hogy?- mutogatott össze vissza.
-Varázsoltam.- még azért húzom egy kicsit az agyát. Tudni illik ha én valakivel megbarátkozok és a bizalmamba kerül azt folyamatosan ugratom. Milyen szép is a barátság...
- Tudod mennyire megijedtem, már azt hittem, hogy nem tudsz úszni és elsüllyedtél.- akadt ki.
-Nem kellet volna bedobnod a vízbe.- rántottam meg a vállam.
-Igazad van, sajnálom.- hajtotta le a fejét.
-Nehogy már sajnáld én jót nevettem, inkább menjünk vissza a vízbe. Tényleg nem hideg annyira a víz.- fogtam meg a kezét és a víz felé kezdtem húzni. Egész délután a vízbe hülyéskedtünk, fröcsköltük egymást vagy éppen a tetején lebegtünk. Mikor már kezdett lemenni a nap, akkor mentünk vissza a házhoz. Vacsiztunk, letusoltunk, majd bebujtunk az ágyba. Ráfeküdtem a mellkasára, miközben ő a derekamat karolta át és így aludtunk el.