1 héttel később
Már egy hete folyamatosan csak dolgozok, másból nem álla a napom, hogy reggel bejövök a stúdióba, számokat veszünk fel, majd este hazamegyek fáradtan és be dőlök az ágyamba. Persze nem akarok panaszkodni, csak meg említettem, milyen izgalmasak a napjaim. Harryvel sem találkoztam kettőnél többször, neki is folyamatosan dolga van és nekem is. A héten nagyon sok számot vettünk fel, de még egyiket sem raktuk közzé. Elméletileg ha minden jól megy ma fogjuk feltenni. Justin minden nap bent van velem, amit egy kicsit furcsállok is, főleg, hogy folyton bókol és közeledni próbál felém, és nem is nagyon érdekli mikor azt mondom neki, hogy barátom van. De hát próbálkozni szabad, bár egy idő után már nagyon idegesítő tud lenni.
Éppen a stúdió felé sétálok, mikor észre veszem Justint, hogy az ajtóban vár valakit egy nagy csokor rózsával. Megpróbáltam észrevétlenül besurranni a tömeggel, de sajnos észre vett.
-Alexa, várj.- szólt utánam, így meg kellett állnom és megvárnom, hogy ma mivel próbálkozik.
-Szia.- köszöntem, hisz bunkó még sem vagyok
-Hello, ezt neked hoztam.- adta át a csokrot.
-Ö.. köszönöm, gyönyörű, de nem kellet volna, tényleg, nem kellet volna.- néztem rá, hátha vége felfogja, hogy nincs nálam esélye.
-Ugyan, érted bármit.- és persze, hogy még mindig nem fogta fel.
- Alexa, Justin, Jo mindkettőket vár az irodájában- szólalt meg a recepciós nő.
- Köszönjük, már is megyünk.- mosolyogtam rá.
Felmentünk Johoz, a virágot meg odaadtam valakinek, hogy rakja vízbe.
-Sziasztok.- köszöntött Jo. - Nem is húzom az időt, elég számot vettünk fel, most már csak közzé kell tenni és várni. - ismertette a dolgokat. Amire én csak bólogattam, mint egy bólogató kutya.
-Jó, akkor ha feltettétek youtubra, akkor majd kommentálom.- szólalt meg a mellettem álló személy.
- Elméletileg már fent is van az egyik videó.-
- Mindjárt megnézem.- vette elő a telefonját Justin. - meg is találtam.- erre én is elő vettem a telefonomat. Elkezdtem keresni a videómat, amit meg is találtam miután beírtam, hogy A.W.
Ezután felmentem Twitterre megnézni, hogy Justin mit írt hozzá.
Justin Bieber @justinbieber
„Ezt hallgassátok, nagyon tud a csaj. Szerintetek ki lehet?”
Még csak egy perce írta ki, de már most több ezren írtak hozzá. Vissza mentem youtubra ahol azt láttam, hogy már most sokan nézték meg a videómat.
- És a többit mikor rakjuk ki?- fordultam Jo felé.
- Folyamatosan, ma szerintem kirakunk még egyet, majd naponta egyet.-
- És én az összeshez írjak ki valamit?- szált bele a beszélgetésbe Justin is.
- Hát még egy kettőhöz igen, és ha a média ráharap akkor már nem kell.-
Rezegni kezdett a telefonom ami azt jelenti, hogy üzenetem jött. Lenéztem a telefonomra amit a combomra raktam. Megnyitottam az üzenetet ami Harrytől jött.
„Ma mikor végzel? HarryXx”
-Jo, ma kell valamit csinálnom? Vagy mikor végzek.- kérdeztem meg, hogy tudjak Harrynek válaszolni, meg azért nekem se árt ha tudom.
-Ma elméletileg meghallgatásra kéne menned a díjátadó miatt. De meg beszéltem velük, hogy elküldöm néhány felvett anyagodat, így neked nem kell csinálni semmit. Meg mondani akartam, hogy nekik is elmondtam az ötletünket, hogy a gálán derülne ki, hogy ki is vagy. Furcsának tartották az ötlettett, de utána felhoztam, hogy ez nekik is jó lenne, mivel ha a média ráharap erre a sztorira akkor növelnék az ők hírnevét is, így beleegyeztek. Vagyis ma hamar szabadulhatsz, de holnap viszont megbeszélésre kell mennünk szintén a díjátadóval kapcsolatosan. Most fogjuk megbeszélni a párokat, hogy ki kivel lesz együtt, akkor a próbák időpontját és hasonlókat amire neked is el kell jönnöd. - hallgattam Jo hosszú tájékoztatását. Nem gondoltam volna, hogyha megkérdezem, hogy mikkor szabadulok ma, akkor ennyi információt kapok.
-Oké, akkor én ebből azt jegyeztem meg, hogy ma hamar szabadulók és, hogy holnap elkel mennem veled valahova. -
- Igen, összefoglalva ennyi.- nevetett rajtam Jo Justinnal együtt, de nem nagyon tudott érdekelni, mivel Harrynek akartam válaszolni.
„Szia, ma elég hamar, szerintem nem sokára már végzek is. Miért?”
Válaszoltam, és vártam, hogy Harry vissza írjon. Ami szinte azonnal meg is érkezett.
- Csak nem a lovagod az?- kérdezte Jo mosolyogva.
- Nem a lovagom, csak a barátom. És igen vele beszélek.- hadartam el gyorsan, nem tudom, amióta összejöttem Harryvel nem tudok másra gondolni csak rá, és ha éppen telefonon beszélgetünk nem érdekel akkor senki más körülöttem csak ő, és azt szeretném, hogy itt legyen velem.
„ Itt vagyok a stúdió előtt.”
Olvastam, üzenetét. Ennyi elég is volt, hogy a helyemről felpattanva rohantam az ablakhoz. Elhúztam a függönyt és lenézve megláttam az ismerős sport kocsit amivel még az első randinkra jött értem.
-Jo, mond, hogy elmehetek!!!!- néztem rá a nagy kölyök kutya szemeimmel ami általában be szokót válni az embereknél.
- Jó menj, ha egyszer megjelenik a lovagod akkor használhatatlan vagy, és csak rá gondolsz.-
-Hé, ezt megjegyeztem.- néztem rá összeszűkített szemekkel- De, most megyek. Pá mindenkinek. Akkor holnap jövök.- hadartam el miközben kifelé tartottam az irodából, majd mikor becsuktam magam után az ajtót elkezdtem rohanni lefele. Az ajtónál megálltam vettem egy mély levegőt, hogy rendbe szedjen magam a futás után. Kiléptem az ajtón és megláttam Harryt. Na ez volt az a pillanat, mikor még levegőt is elfelejtettem venni. Ott állt lazán a kocsijának dőlve, miközben egy fekete nadrág ami tökéletesen kiemelte a hosszú vékony lábát, és egy egyszerű fehér fölső volt rajta, mégis úgy nézet ki mintha az egyik újság címlapjáról lépet volna ki.
-Hello, nem fáradtál ki a nagy futásban?- nézet rám egy féloldalas mosollyal az arcán.
- Honnan tudod, hogy futottam?-lepődtem meg.
- Elárulok egy titkot, az egész épület üveges.- súgta mintha ez tényleg egy nagy titok lenne, majd elnevette magát. Elő jöttek a nevetése miatt a gödröcskék az arcán ami -ha lehetséges- még aranyosabbá tette őt.
-Szép, én sietek, hogy minél hamarabb veled lehessek te meg kiröhögsz. Én is nagyon szeretlek.- durcáskodtam be, és elfordultam miközben összefontam a mellkasom előtt a kezeimet.
- Ne haragudj.- halottam, hogy elkezd lépkedni felém- Meg tudsz nekem bocsátani?- ölelt át hátulról, és a fülemhez közel hajolva suttogta a szavakat. A mondata végén még bele is harapott a fülcimpámba, ami következtében egy kellemes bizsergés futott végig a testemen. Ezt szerintem ő is észrevettem, mert kuncogni kezdett.
-Majd még átgondolom.- szabadultam ki az öleléséből és be ültem a kocsiba. Harry egy fejrázás után követe a példám és be szált a kocsijába.
-Még mindig tudsz meglepetést okozni.- nézet felém a vezető ülésből.
- És még mennyit fogok.- akaratlanul is a stúdiós dolgok jutottak eszembe, el akarom neki mondani, megosztani vele minden kis részletet, meg nem akarok neki hazudni, de muszáj, hisz szerződés kötelez a titok tartásra.
-Mit szolnál ha ma nálam aludnál?-villantott felém egy mosolyt.
- Nem aludhatok ma nálad.- néztem rá sajnálkozóan. Mire a mosoly lehervadt az arcáról.
-Miért nem?-húzta fel a szemöldökét.
-Mert,...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése