19.fejezet

Sziasztok! Meghoztam ezt a részt is. Remélem tetszik, vélemény nyilvánítást szeretnék.


Harry szemszöge:

Olyan rossz érzésem van, mintha a vihar előtti csendet élnénk. Most minden olyan békés. Alexa itt alszik rajtam, mert elaludt a film alatt. De meg értem, szerintem lefárasztotta magát a sok sírásban. És ha tudná, hogy nem is ok nélkül sírt. Azért voltam ott abban az éreremben, mert Ellával kellett találkoznom. Vagyis megcsaltam, újra. Egy szörnyetegnek érzem magam, meg sem érdemlem ezt az angyalt. Alig vagyunk együtt 2 hete, de már egy csomót hazudtam, vagyis nem hazudtam csak nem mondom el neki az igazat. Nem mondtam el neki, hogy egy híres énekes vagyok, plusz van egy áll barátnőm, akivel jelenleg megcsalom. Tudom, hogy egyszer minden kiderül és nagyon meg fogom szívni, de félek elmondani neki, hogy ki vagyok valójában, vagyis inkább a reakciójától félek, hogy nagyon ki fog akadni és elfogom veszíteni. Önző vagyok, tudom, de nem tudom elengedni, Ő az akire egész életemben vártam, Ő az akit mindenkiben kerestem, akiről mindig álmodoztam. Én mégis csak bántani tudtam őt... ha ő még nem is tudja.

Nagy nehezen kimásztam mellőle az ágyból. Nem azért volt nehéz kimászni mellőle mert féltem, hogy felébred, láttam, hogy nagyon mélyen alszik, így ettől nem féltem. Inkább azért volt nehéz, mert nem is akartam kikelni mellőle. De elhatároztam magam, hogy most meglepem valamivel, ha felébred. Le is mentem a konyhába, és gondolkozni kezdtem. Igen, jól olvastátok. Gondolkozni kezdtem, még ha sokan kételkednek is benne, hogy én ilyet tudok. Igaz, néha én is kételkedek ebben, de próbálkozni szabad.
Kinyitottam a hűtőt, hátha lesz benne valami amivel tudok is kezdeni valamit. És.... bingó!!!!
Találtam sok-sok epret és csokit, így a tervem ki is rajzolódott az én zseniális kobakomban.


Alexa szemszöge:

Arra ébredtem fel, hogy Harry nincs mellettem, pedig én úgy emlékszem, hogy rajta aludtam el. A biztonság kedvéért csukott szemel megpróbáltam a kezemmel meg találni őt. De mind hiába, nincs itt. Akkor hol lehet? Lassan nyöszörögve nyitottam ki a szemem, majd körül néztem a szobában, de Harryt nem láttam. Fáradtam keltem ki az ágyamból, és megindultam lefele. Ahogy kiértem az ajtón, érdekes látványban részesültem. A földön rózsa szirmokból egy utat láttam előttem, ami egészen a fürdőszobáig((????)) tart. Benyitottam a fürdőszobába és még a lélegzetem is elállt. A földön mindenhol rózsaszirmok, a kádszéle ki volt rakva égő mécsesekkel, míg a kádba teljesen tele volt engedve vízzel, amiből a gőz párolgott fel, így gondolom elég meleg lehet. Majd ezután megláttam Harryt aki csak egy bokszerben állt előttem, és az én reakciómat nézte.

- Hát ez?- szólaltam meg nehezen, nem valami értelmes kérdést tettem fel, de más nem bírtam ki nyögni. Erre a reakciója az volt, hogy elmosolyodott és közelebb jött. Megfogta a kezem, és mélyen belenézett a szemebe.
-Fürödj velem.- suttogta. Mire kicsit ledöbbentem. Fürödjek vele? Kizárt dolog. Ahhoz túl szégyenlős vagyok. Viszont mennyit fáradozhatott ezzel. Nem akarom megbántani. Kell valami közép út... És meg van!!!
- Jó veled fürdök.- kijelentésemre meglepődött, szerintem nem gondolta, hogy ilyenbe bele megyek.-De csak fürdőruhában.- mondtam, mire lehervadt a nagy mosoly az arcáról. Fél percig gondolkozott, majd megvonta a vállát és beleegyezett. Gyorsan a szobámban át öltöztem, és vissza mentem Harryhez.
Mindketten beültünk a meleg kádba, Harry hátra fordult és a semmiből elővett két pezsgős poharat amiben már volt töltve pezsgő. Átadta az egyiket, és koccintott velem.
-Ránk.- nézett mélyen a szemembe.
- Ránk.- ismételtem. Megittuk a pezsgőnket, de közben egy pillanatra sem vettük le a tekintetünket egymáséról. A szemezésünket ő szakította félbe, mert magához ölelt, úgy hogy az én hátam az ő mellkasával találkozott, és a karjait körém fonta.
- Úgy szeretlek, el sem tudom mondani.- sóhajtott.- Na jó ez egy kicsit nyálasra sikeredett.- nevette el magát.
- Nem baj, ha elmondod az érzéseidet, attól, hogy nyálasan hangzik, nekem még jól esik.- az arcommal felé fordultam és az ő arcára adtam egy puszit.

-Nyisd ki a szádat.- halom meg Harryt körülbelül 5 perc csönd után. Persze a csönd nem kínos csend volt, egyszerűen csak élveztük egymás közelségét.
-Miért?- értetlenkedek és újra felé fordulok, és ekkor látom meg a kád szélén van egy nagy tál benne pedig egy csomó csokis eper. Hmm... fini. Ahogy kérte kinyitottam a számat, mire ő az egyik epret bele rakta a számba, én meg megettem. Utána pedig én etettem meg eperrel, és így folyattuk, míg az összes el nem fogyott.
- Különben... hogy jött ez az egész? És honnan szereztél ennyi rózsaszirmot?- kérdeztem kíváncsian.
- Úgy érzem, hogy nem mutatom ki, hogy mennyire szeretlek. És gondoltam megleplek, mert megérdemled. És hát valószínűleg nem fog kedvelni a szomszéd néni, mert majd nem leszedtem az összes rózsáját.- nevetett fel kínosan. Most komolyan leszedte értem a szomszéd rózsáját? Komolyan, ez bolond. Az én bolondom.
-Köszönöm.- lapultam bele az ölébe.